A mai napig az írást díszítésként is használják, ennek oka az iszlámban keresendő: mivel bizonyos irányzatai tiltják az emberábrázolásokat, a szépített írással pótolják. Egy másik fejlődési ág a neszhi volt, melynek kerekded betűi máig hatással vannak az arab írásra. Nyomtatásban még ma is ez használatos, kézírásban azonban ennek egy egyszerűsített, gyorsabban leírható, kevésbé dekoratív formáját, a rukaa -t alkalmazzák. Az iszlám vallás terjedésével az arab nyelvű Korán messzire vitte az írást, amely regionális sajátosságokat kezdett felvenni a más nyelveket beszélő területeken az ottaniak hangjaihoz igazodva ( perzsa, pastu / afgán, urdu, oszmán-török). Európa írása a számjegyeit köszönheti az araboknak, mivel ők közvetítették – sok más találmánnyal együtt – Ázsiából a hindu számjegyeket, melyeket az arabban is – eltérően a betűírástól – balról jobbra írnak. Az arab ábécé betűi [ szerkesztés]
ا ب ت ث ج ح خ د ذ ر ز س ش ص ض ط ظ ع غ ف ق ك ل م ن ه و ى
Az európai írásiránytól eltérően jobbról balra írjuk az arab nyelvű szöveget, de ugyanúgy fentről lefelé haladva.
Youtube
Online
- Facebook hu bejelentkezés magyarul free
- Fertő hanság nemzeti park növényvilága
- Főoldal - Karrier Hungária
- Downdog jóga órarend
- Főzős játékok 500
- Arab abc betűi magyarul streaming
- Arab abc betűi magyarul 2017
- Orosz pop énekesek
- Arab abc betűi magyarul english
- Főoldal - Pytheas Könyvmanufaktúra Egyedi könyv készítés
- Grammy díj
English
"napbetűk") előtt hasonul (ISO-szerint): t, ṯ, d, ḏ, r, z, s, š, ṣ, ḍ, ṭ, ẓ, l, n.
Nemzeti átírási rendszerek [ szerkesztés]
I. G. N. és RJGC [ szerkesztés]
I. (Présentation de la variante B du système de translittération de l'arabe "Beyrouth amendé", 1994. ) rendszert a Közel-Kelet valamint Északnyugat- Afrika országaiban használják, de ezen alapul néhány más ország átírási rendszere. A rendszer sajátossága, hogy az UNGEGN átíráson alapszik (lásd az UN oszlopot a táblázatban), de formailag nagy francia hatás érte, számos betűkapcsolatot tradicionális francia alakkal vagy helyesírás szerint ír, ezért nem visszakódolható. Némi módosítással ugyanezt az átírást használja az RJGC (Royal Jordanian Geographic Centre, 1996. ) rendszer is. A fontosabb különbségek az UN rendszerhez képest:
UN alak
I. alak
RJGC alak
j / dj (helyi kiejtéstől függően)
ss (magánhangzók között) / s (máskor)
ch
ṣ (nevekben ç is előfordul)
ḏh
q / g / gu (helyi kiejtéstől függően gu csak e, i előtt)
n / ne ( ne szó végén magánhangzók után)
ou
y (szó elején vagy mássalhangzók között) / ï (diftongusok második elemeként) / i (máskor)
SES [ szerkesztés]
A SES (Survey of Egypt System, 1972. )
Today