- Paks 2: több reaktor, nagyobb kockázat « Mérce
- Nyomottvizes reaktor – Wikipédia
- 2025 körül indulhat el Paks II
Atomerőmű nyomottvizes reaktorral 1. Reaktortartály 2. Fűtőelem 3. Szabályzórúd 4. Szabályozórúd hajtás 5. Nyomástartó 6. Gőzfejlesztő 7. Tápvíz 8. Nagynyomású gőzturbina 9. Kisnyomású gőzturbina 10. Generátor 11. Gerjesztőgép 12. Kondenzátor 13. Hűtővíz 14. Tápvízelőmelegítő 15. Tápvízszivattyú 16. Hűtővízszivattyú 17. Keringető szivattyú 18. Villamos távvezetékhez 19. Friss gőz 20. Beton sugárvédelem, konténment
A nyomottvizes reaktor ( angolul Pressurized Water Reactor, PWR, oroszul вода-водяной энергетический реактор, ВВЭР, VVER) a nukleáris reaktorok egyik típusa, amelyben a fűtőelemeket nagy nyomású víz veszi körül. Ilyen típusú reaktorok találhatók Magyarországon a paksi atomerőműben is. A víznek kettős szerepe van, egyrészt ez szolgál moderátorként, másrészt a nagynyomású vizet hőcserélőbe vezetik, ahol a termelt hőt átadja a kisnyomású rendszernek. A nagynyomású rendszert másképpen primer körnek nevezik. A primer körbe belépő víz hőmérséklete mintegy 275 °C, melyet a nukleáris reakció körülbelül 315 °C-ra melegít fel.
Paks 2: több reaktor, nagyobb kockázat « Mérce
Az alkatrészek és rendszerek közös használata belső meghibásodások, balesetek esetén növelheti a kockázatot, a külső veszélyek pedig a telephelyen lévő reaktorok közös alkatészeinek meghibásodását okozhatják. Pakson most is megtalálható az előbb említett közös használatú infrastruktúra
(pl. hűtővízellátó rendszer), a tervek szerint pedig Paks 2. is ugyanazon a hidegvíz-csatornán keresztül kapná a hűtővizet. A paksi atomerőművet tehát ugyanazok a kockázatok fenyegetik, mint bármelyik, több blokkot üzemeltető atomerőművet. Emellett az önmagában is ijesztő rizikófaktoron túl ott van még a Paks 1. negyedik reaktorának süllyedési problémája is, amit az új erőmű már csak a puszta tömege miatt is befolyásolni fog. Azt se felejtsük el, hogy az Átlátszó információi szerint egy szakértő azt mondta, lényegi információk sikkadtak el a Paks 2. földtani kutatásait illetően. A közös infrastruktúra és a földtani problémák külön-külön is nyugtalanítóak, az egész bővítés szükségességét pedig méginkább megkérdőjelezi, hogy eközben az Európai Unió már 2050-ig megtervezte a megújuló energiaforrásokra való átállást.
Nyomottvizes reaktor – Wikipédia
Paks 2-t a már meglévő Paks 1. négy működő reaktorának tövébe építenék, ami önmagában is kockázatot jelent. Nyilvánvaló, hogy ha növelik a reaktorok számát egy telephelyen, nagyobb lesz a nukleáris baleseti veszély is, mivel az egyes egységek balesete hatással lehet a többi reaktorra. Ha baleset történik, megnehezül a helyzet kezelése, több hulladék keletkezhet, ráadásul több reaktor több kiégett üzemanyagot termel, amivel a mai napig sehol a világon nem tudnak mit kezdeni, ezért többnyire az atomerőművek mellett tárolják őket. Ez nem csupán riogatás vagy alaptalan félelem. A Greenpeace OUT OF AGE jelentésében rámutat, a fukusimai baleset megmutatta, hogy egyetlen külső esemény (akkor épp egy szökőár) egyidejűleg több reaktort is veszélyeztetni tud. A helyzet súlyosságához a reaktorok által használt közös infrastruktúra is hozzájárult. Fukusima előtt ennek praktikus okai voltak: ha az egyik reaktorban vészhelyzet lép fel, a mellette található többi reaktor közös felszereléssel, személyzettel, vészhelyzeti áramellátással tud segíteni.
A 2011. márciusi földrengés és szökőár után a fukusimai atomerőmű három reaktorának magja megolvadt, több másik pedig megrongálódott. A csernobili óta bekövetkezett legsúlyosabb atomkatasztrófa során az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres távolságban beszennyezték a környezetet. Ettől az atomkatasztrófától számítva vizsgálják a világban, hogy mekkora plusz kockázatot jelenthet, ha a meglévő reaktorok mellé továbbiak épülnek. Ugyanis ez a tényező is közrejátszott a katasztrófa súlyosságában, Paks 2-t mégis ilyen módon tervezik bővíteni. Egy atomerőmű reaktorházának építése fokozott odafigyelést igényel, mivel bármilyen extrém körülményt ki kell bírnia, legyen az szélsőséges időjárási esemény, árvíz, szabotázs vagy terrorakció. A Greenpeace Paksaméta blogja szerint az a furcsa a Paks 2-vel kapcsolatos kockázatfelmérésben, hogy a kockázati tényezőket mindig külön-külön kezelik és magyarázzák, holott ezek a tényezők nem függetlenek egymástól. Nem egymástól elszigeteleten, önálló problémaként léteznek, hanem hatással lehetnek egymásra, ami jellemzően még plusz kockázatot is generál.
2025 körül indulhat el Paks II
- Nyomottvizes reaktor – Wikipédia
- Hajlított tv árak
- Hegyi ingatlan zalaegerszeg a z
- Fővárosi vízművek ügyfélszolgálat
- Paks reaktor típus 2
- Orosházi táncsics mihály gimnázium
Szabályozása a szabályzórudak mellett a hűtővízbe kevert bórsavval is történik, mivel a bór jó termikus neutronelnyelő, koncentrációjának csökkentésével a neutronelnyelés is csökken, ezzel nő a teljesítmény, és viszont. Ezért az üzemanyag kiégésének mértékében a bór koncentrációját is folyamatosan csökkentik. A szabályzórudakat az üzemanyagtöltet kiégéséig csak teljesítményváltoztatásokra, valamint a reaktor gyors leállítására használják. Ez a legnépszerűbb reaktortípus, a világon több mint 300 üzemel belőle, és még vagy 100 reaktor van különféle járművekbe építve. A Paksi Atomerőműben is ilyen típusú reaktorok üzemelnek. Külső hivatkozások Szerkesztés
MVM Paksi Atomerőmű ZRt.