- Végkielégítés? Mikor és kinek jár? – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
- Mikor jár végkielégítés 2010 qui me suit
Buktatók, amikről érdemes tudni
Két dologra azonban mindenképpen fel kell hívni a figyelmet. Az első az, hogy az Mt. 77. § (2) bekezdése alapján a felmondás közlésével megszűnik az az időtartam, amelyet a jogosultság szempontjából figyelembe lehet venni. Így tehát azok, akiknek hosszú felmondási idejük van, nem járnak jól (jobban). A másik pedig az, hogy munkaerő-kölcsönzés esetében az Mt. 222. § (5) bekezdés alapján a jogosultság alapja nem a munkaviszony meghatározott módon számított tartama, hanem csupán az utolsó kikölcsönzés időtartama. Ez ugyanakkor sok munkavállalót elvág a jogosultságától. Nem alanyi jog már a végkielégítés
A végkielégítés az új munka törvénykönyve szabályainkak hatályba lépése óta nem minősül szerzett jogank azaz, azt el is lehet veszíteni. Nem jár végkielégítés az Mt. § (5) bekezdés alapján a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Végkielégítés? Mikor és kinek jár? – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
A korábbi Munka Törvénykönyve ugyanis lehetővé tette a munkavállalónak azt is, hogy a végkielégítést abban az esetben is megkapja, ha ő maga szünteti meg felmondással a munkaviszonyát. Ezzel ellentétben a jelenleg hatályos Mt. csak az alábbi esetekben biztosítja a végkielégítés kifizetését a munkavállaló részére:
Mt. 77. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya
a) a munkáltató felmondása,
b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy
c) a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás
alapján szűnik meg. Az említettek alapján nagyon fontos tehát, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló szünteti meg munkaviszonyát felmondással, nem lesz jogosult a végkielégítésre. A felsoroltak mellett van egy nem kifejezetten nevesített eset a végkielégítés fizetésének, ez pedig a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés, vagyis amikor a felek közös akarattal szüntetik meg a munkaviszony. Vigyázat! Ez esetben sem köteles a törvény alapján a munkáltató végkielégítést fizetni, azonban ha írásban kifejezetten belefoglalják a megállapodásba és a munkáltató ezt vállalja, akkor eleget kell tennie a végkielégítés kifizetésére irányuló kötelezettségének.
- Mikor jár végkielégítés 2014 edition
- Mikor jár végkielégítés 2017
- Referenciák - Budaörsi Posta Logisztikai Központ
- Mikor jár végkielégítés 2007 relatif
- 120 literes kuka ár
- Végkielégítés
Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Önnek. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, mint amikor felismerik Önt, amikor visszatérnek webhelyünkre, és segítünk csapatunknak megérteni, hogy a webhely legszélesebb és leghasznosabb része mely része. A cookie-beállításokat a bal oldalon található fülek navigálásával állíthatja be. A cookie-król bővebben olvashat az Adatkezelési Tájékoztatóban.
Mikor jár végkielégítés 2010 qui me suit
A munkaviszony megszűnésekor végkielégítés jár. Ezt a szabályt mindenki ismeri. Azonban már ez az első mondat sem igaz így, ebben a formában. Nézzünk hát meg 6 kérdést - és rá 6 választ -, ami felmerül a végkielégítéssel kapcsolatban! 1. Mikor jár végkielégítés? Végkielégítés akkor jár, ha a munkaviszony a munkáltató rendes felmondása, munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt, vagy azon okból történik, hogy a munkáltató kikerül a Munka Törvénykönyvének hatálya alól (jogviszonyváltás). A végkielégítés akkor is jár, ha a munkavállaló munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg. 2. Hány év munkaviszony után jár végkielégítés? Ahhoz, hogy valaki végkielégítést kaphasson, legalább 3 év et kell az adott munkáltatónál dolgoznia. Azonban fontos kiemelni, hogy a végkielégítésre jogosító munkaviszonyban töltött idő hosszának meghatározásakor a munkaviszony időtartamából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság teljes tartamát, a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes tartamát, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.
Visszatérő problémát jelent, hogy a munkavállalók nem ismerik azon körülményeket, melyek végkielégítésre való jogosultságot teremtenek, valamint még kevésbé ismerik azokat, amelyek a már megszerzett jogosultságot megszüntetik. – Hatályos szabályok és amiről tudni érdemes! Kizárólag a munkáltató felmondása esetén jár
A munkavállaló a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt. ) 77. §-a alapján végkielégítésre jogosult abban az esetben, ha a munkaviszonya az ott meghatározott jogcímeken szűnik meg. Ezek a jogcímek pedig a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, valamint az un. jogviszonyváltás. Utóbbi azt jelenti, hogy a munkáltató az Mt. hatálya alól kikerül. Ebből a felsorolásból kitűnik egy fontos dolog. Abban az esetben, amikor a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyát felmondással, nem keletkezik végkielégítésre való jogosultság! Nem érdemes tehát a gyermekvállalás céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kismamáknak sem kapkodni, amennyiben a munkáltatójuk velük közli, hogy keressenek más állást, mert nem várják őket vissza.
Sok kérdést kapok anyukáktól a témában. Mikor jár a végkielégítés? Kinek jár a végkielégítés? Mennyi végkielégítés jár? stb. Az alábbi blogbejegyzésben összeszedem azon törvényi hivatkozásokat, paragrafusokat, amik egy normál munkavállalónak járnak, ha munkáltatói felmondással szűnik meg a munkaviszonyuk. Végkielégítésre akkor jogosult a munkavállaló, ha a munkaviszonyt a munkáltató szünteti meg munkáltatói felmondással, vagy a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg. Vagyis, ha a munkaviszonyodat közös megegyezéssel szeretné megszüntetni a munkáltató érdemes megnézned, hogy szerepel e benne egyszeri juttatás, s ha igen, mekkora mértékű. És akkor most lássuk, hogy mennyi végkielégítés jár. Mi számít bele abba az időtartamba, ami alapján a végkielégítés számolódik. A végkielégítés mértékének kiszámításánál bele kell számolni minden, az adott munkáltatónál töltött időt kivéve azt az egybefüggően 30 napot meghaladó időszakot, amire a munkavállalót munkabér nem illette meg. FONTOS, hogy ez a 30 napot meghaladó időszak alól kivétel a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából figyelembe vett fizetés nélküli szabadság időtartama.
2 KSchG). Havi fizetésnek számít mindaz a pénzbeli vagy más anyagi juttatás, ami a munkavállalónak a számára irányadó, rendszeres munkaidő után jár ( § 10 Abs. 3 KSchG). (Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja. )
Fontos tehát az, hogy amennyiben valakinek az egészsége megroppan, a végkielégítésre való jogosultságát nem veszíti el. A rossz munkavégzésével ugyanakkor minden további nélkül eleshet a végkielégítésétől még akkor is, ha több évtizede dolgozik az adott munkáltatónál. Forrás: Jogi Fórum / Kéri Ádám / KRS Ügyvédi Iroda