- Online
- Elemzés
- Youtube
- Szent janos
- Anna harmadmagával – Köztérkép
A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM 2020. JÚNIUS 20-TÓL ÚJRA LÁTOGATHATÓ. A Román Csarnok technikai okok miatt nem látogatható. RENDES NYITVATARTÁS
Épület: kedd-vasárnap 10. 00-18. 00, hétfőn zárva;
Kiállítások: 10. 00-től, a zárás 17. 30-tól indul a 3. emeletről;
Pénztár: 10. 00-17. 00, jegykiadás és belépés utolsó időpontja: 17. 00 – elővételes és díjtalan jegyekkel is. Shop (belépőjegy nélkül is): 10. 45;
Fine Art Kávézó – csak belépőjeggyel): 10. 30
Nyitvatartás az ünnepi időszakokban
Online
Elemzés
Youtube
Leonardo Da Vinci – Szent Anna harmadmagával
Posted: június 26, 2010 in Dolgozatok/Írások
Személyes elemzés…
Ebben a részben szeretném a saját érzéseimet leírni, vázolni a Leonardo Da Vinci – "Szent Anna harmadmagával" című festménye. Mikor először megláttam a festmény fényképét a tankönyvben, a legelső reakcióm az volt, hogy milyen megnyugtató családias hangulatot áraszt a kép, mintha egy anya körül a két gyereke játszana. Olyan régi emlékek ugrottak be, mint amikor engem is a nagyszüleim, szüleim az ölükbe ültettek és meséltek régi dolgokat, történeteket vagy éppen egy mesét mondtak, ami által nem csak önmagukat szórakoztatták, hanem elsősorban engem is, ezzel a közvetlen kapcsolattal meg kimutatták az irántam áradó szeretetüket. Amint pedig elolvastam a képaláírást, teljesen megváltoztak az érzések bennem, már tudtam a festmény címéből következtetve, hogy a képen látható Szent Anna körül nem a saját gyerekei vannak, hanem rokona Mária, aki nem sokkal utána fogant gyereket, mint ő maga lett várandós fiával, akit később Keresztelő Szent Jánosnak neveztek.
- Szállás hu hajdúszoboszló
- Szent anna harmadmagával 3
- Szent-gyorgy
Szent janos
Joachim ezután hamarosan meghalt. Anna másodszor is férjhez ment egy Kleofás nevű férfihoz, kitől ismét lánya született, és azt is Máriának nevezték. Kleofás halála után Anna harmadszor is férjhez ment egy Salamon nevű férfihoz, akitől újra leánygyermeket szült, és e harmadik lányt is Máriának nevezték el. A legenda -- az apokrif szerzőktől vett értesülések alapján -- így részletezi Jézus rokonságát: az a Mária, aki Anna második házasságából született, később Alfeus felesége lett, és négy fiút szült: a fiatalabb Jakabot, Júdás Tádét és a Zelóta Simont, akik Jézus apostolai lettek, valamint a Justusnak nevezett Józsefet, aki Jézus tanítványa volt. A harmadik Mária, akit atyja után Szalóménak is hívtak, Zebedeus felesége, Jakab és János apostol anyja lett. Ezek az adatok természetesen nem fedik a történeti valóságot, de azt a hívő és szeretettel teljes gondoskodást jelzik, ahogy a hagyomány próbálta értelmezni az evangéliumokban is előforduló,, Úr rokonai'' kifejezést. A legenda azt is tudja, hogy Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta a kicsi Jézust.
Anna harmadmagával – Köztérkép
A festményen mértanilag is tökéletesen el van rendezve, mivel Mária arca a központi motívum, Szent Anna alakja pedig a kép függőleges tengelyét hozza létre. A közép és hátteret a festő nagyszerűen hozta egyensúlyba, ahol a középtér a kemény és kegyetlen valóságot kelti bennünk. A középteret a háttérrel a középtér jobb oldali fája vezet át a háttérben érzékelhető hegyekkel és sziklákkal teli messzeségbe. A háttér halvány, erős ködhöz hasonló színei a bizonytalanságot, az életbe való előrelátás korlátozottságát jeleníti meg, mivel nem tudhatjuk, előre mit hoz a jövő számunkra. Végsősorban, úgy érzem, hogy ezzel a festménnyel Leonardo Da Vinci a földkerekséget, az idő múlását, az életben való kemény küzdelmet akarta számunkra láthatóvá és szemmel érzékelhetővé tenni. De ugyanakkor a nehézségek, az életbe való fennmaradás küzdelmének a központjába a szeretetet, a békességet az egymás iránti, és egymással szembeni tiszteletadás meg tisztesség fontosságát helyezte a középpontba, ami nélkül az emberiség teljesen elhidegül egymástól és az idő kemény fogaskereke teljesen felmorzsol.
Leonardo Da Vinci - Szent Anna harmadmagával
Az újszövetségi szent könyvek semmit nem mondanak a Boldogságos Szűz Mária szüleiről. Néhány névvel találkozunk a rokonságból: Erzsébet és Zakariás, Szalóme és Zebedeus, de e két szülő nevét nem tudjuk. Egy 2. századi apokrif könyv mondja, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták, és a két név jelentése figyelmet érdemel, mert Anna annyit jelent: kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal. Az ünnep a 13--14. században terjedt el Európában, annak az érdeklődésnek következményeként, amellyel Krisztus emberi természete és emberi valósága felé fordultak a hívők. Ez az érdeklődés a keresztes háborúkból visszatért lovagok elbeszélései nyomán éledt föl, és kiterjedt Jézus szülőföldjére és rokonságára is. Érhető, hogy az Üdvözítő nagyszülei iránti tisztelet is felélénkült. Az ünnep dátuma egy templom fölszentelésének évfordulójából adódott. A régi hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó közelében állt.
- Pajzsmirigy alulműködés ellen perry