Azonban vagy mivel a tervtől a magyar király idegenkedett, vagy mivel az átkelést Egyiptomba tél idején veszélyesnek ítélték, e tervet is elejtették. Eközben, mivel Szíriában rossz termés volt, az élelmiszerek oly drágák lettek, hogy a szegényebb zarándokok kénytelenek voltak visszatérni; az ott maradottak pedig – úgy látszik a bajor keresztesek durva kihágásai miatt – a keleti keresztyénekkel merültek botrányos viszálykodásokba. Akkonban külön negyedük volt a különféle nációknak, a magyarok ideérkezésük után a német negyedben laktak, majd hamarosan támadásba lendültek a mohamedánok ellen. A magyarok Betszaidánál megverték az egyiptomi szultán seregét. Harcoltak a Jordán völgyében, a Tábor-hegyet sikertelenül ostromolták és a Kinneret-tó környékén is jelentősebb ütközetekben vettek részt. Az első támadást Betszaidánál II. András maga vezette, majd a parancsnokságot fiára, Dénesre bízva ereklyegyűjtő körútra indult, és hajón a Tripoliszi Grófságba látogatott. A mohamedánokat meglepte a hasonló felfogásban harcoló magyarok jelenléte.
Székesfehérvár Városportál - II. András király keresztes hadjárata - Dr. Hóvári János előadása hétfőn
A II. András vezette V. keresztes hadjárat érdekességei
Az eredeti tervek szerint Genovai gályákkal indultak volna útnak, de azok túl nagy árat kérnek a szállításért, ezért a sereg fele visszafordul. A kudarc miatt a király megállapodik a magyarokkal ellenséges Velencével. A tengeri szállítás fejében Velence javára lemondott Zára birtokáról és megnyitotta az országot a velencei kereskedők előtt. A keresztes seregek II. András magyar király és VI. Lipót osztrák főherceg vezetése alatt szálltak tengerre. A magyar keresztesek 1217 nyarán indultak el, s Zágráb - Spalató érintésével velencei hajókon jutottak Cipruson keresztül Akkonba (Akkó) 1217 októberében. Az V. keresztes hadjáratot még 1215-ben a IV. lateráni zsinaton kezdeményezte III. Ince pápa. III. Ince pápa a negyedik hadjárat sikertelensége után (hiszen a keresztesek el sem jutottak a Szentföldre) 1213-ban újabb hadjáratot javasolt. Az Európában dúló belháborúk miatt senki sem reagált a felhívásra. Ennek ellenére 1215-ben a lateráni zsinaton újabb hadjárat indítását határozták el, melyre később II.
A előbbiek során már idézett Szibt ibn al-Dzsauzí így ír erről: "al-Hunkar unokaöccse Szidón hegye felé igyekezett, így szólván: – >>Le kell győzzem e hegy lakóit. << (…), felkaptatott ötszáz emberrel a legvitézebb frankok közül Dzsazírat Daj'a al-Majádinához, (…) letáboroztak és leszálltak lovaikról, hogy megpihenjenek. Az al-Majádinabeliek pedig lecsaptak rájuk a hegyekből…" (ford. Major Balázs). II. András vallási indíttatására bizonyíték, hogy a szentföldi tartózkodása alatt több ereklyét is vásárolt, majd hozott haza a Magyar Királyság területére: többek között Antiochiai Szent Margit fejereklyéjét, Áron vesszejét, valamint egy korsót, amelyben Jézus a vizet borrá változtatta. Hazafelé tartó útja során pedig a Johannita lovagrend számára is jelentős pénzadományokat juttatott, amelyekből megerősíthették a margati és krak des-chevalliers-i lovagvárakat. II. András ábrázolása, mögötte a Szent Sír templommal
A király útja hazafelé már szárazföldön vezetett (míg a Szentföldre velencei hajókon érkezett meg seregével).
András. Erről a történelmi eseményről azonban nagyon kevés helyen hallani, olyannyira, hogy még a közoktatásban is csak említés szintjén van róla szó, vagy még úgy sem – középiskolai tankönyveink is csak apróbetűs leírással illetik. II. Andrással kapcsolatosan főleg csak a felszított idegengyűlölet (lásd: Bánk bán), a "mértéktelen birtokadományozások" és az Aranybulla kapcsán beszélnek – amely egyébként megalapozta a későbbi időszak társadalmi rendjét! Árpád-házi Szent Erzsébet édesapja, II. András az V. keresztes hadjáratban vett részt seregével, 1217 szeptembere és 1218 januárja között. A hadjáratban való részvételének elsősorban spirituális, másodsorban diplomáciai eredményei voltak, ugyanis több olyan családi kapcsolatot kötött, amely révén a Magyar Királyság befolyása jelentősen nőtt a Balkánon. Berend Nóra értékelése szerint a Magyar Királyság az Árpád-korban a nyugati kereszténység részévé vált. Ehhez a beolvadáshoz kapcsolja II. András keresztes vállalkozását is, amely ezt a típusú integrációt bizonyította és erősítette.
A Te nevednek dicsőségére – II. András magyar király keresztes hadjárata - Szent Korona Rádió
A második támadás is Akkóból – amely a keresztes sereg gyülekező- és tanácskozó helye volt a hadjárat alatt, itt tartották meg a leírások szerint a magyar király sátrában az első haditanácsot is – indult ki, célja pedig a hatalmas Tábor-hegy erődjének a bevétele volt. A sereg azonban főleg lovasokból állt, emiatt az ostrom sikertelenül végződött. Ennek ellenére ez a keresztes támadás elérte azt, hogy az arabok önként lerombolták a megvédett erősséget a Tábor-hegyén. Abból a célból tették mindezt, hogy ne legyen a későbbiek során keresztény támadások célpontja a terület. Így végül az ostrom közvetve sikeresnek tekinthető. Végül a harmadik támadás Akkótól északi irányban zajlott, a Libanoni-hegység területén. A téli időszak miatt azonban az erős hóviharok nehezítették az offenzívát. A történelmi források szerint egy 500 főből álló magyar különítmény kivált a seregből és le kívánt csapni a hegyvidék lakóira, akik a keresztes hadakat folyamatosan zaklatták kisebb támadásokkal. Mikor az elszántan küzdeni akaró harcosok megpihentek, hirtelen a jobb helyismerettel rendelkező arab katonák lecsaptak rájuk, amely a keresztesek jó részének halálát jelentette.
A visszaút során több uralkodó udvarába is ellátogatott, amelyről III. Honorius pápának is beszámolt levélben. Az első állomás Kis-Örményország volt, ahol megegyeztek, hogy II. Leó örmény király lányát András herceghez adják feleségül. Ez olyannyira jó házassági kapcsolat ígérkezett, hogy hazánk uralkodója a jeruzsálemi királlyal is családi kötelékbe került volna. A következő állomás a Szeldzsuk Szultánság volt, ahol II. Andrást I. Izz ad-Dín Kejkáusz szultán fogadta, aki magyar feleséget kért tőle! Sőt, vállalta volna azt is, hogy keresztény hitre tér. Ilyen áttérési szándék azonban a korban rendkívülinek számított, főleg egy uralkodó esetében. Végül ez nem is valósult meg. András a Nikaiai Császárságban is megfordult, ahol a császár a lányát, Laszkarisz Máriát adta a magyar uralkodó Béla nevű fiához, a későbbi IV. Béla királyunkhoz. Ezen házasság későbbi legékesebb gyümölcse Árpád-házi Szent Margit apáca lesz. II. András Konstantinápolyon is keresztülvonult, ahol meglátogatta anyósát, Flandriai Jolántát, a Latin Császárság uralkodónőjét.
András és a jeruzsálemi királyi cím (National Geographic)
Mesés Margat (Múlt Kor)
(TP – Szent Korona Rádió)
A Puskaporos Szaru rovatában lévő, korábbi cikkünk:
II. András és az V. keresztes hadjárat
1217 - II. András keresztes hadjárata | Nimród Mohács
Kedden nyit a Városi Képtár, a Játékmúzeum és a Fekete Sas is
A Szent István Király Múzeum újabb kiállítóhelyei nyílnak meg ismét a nagyközönség számára június 30-án. A Fekete Sas Patikamúzeum, a Városi Képtár - Deák Gyűjtemény, a Hetedhét Játékmúzeum és a Palotavárosi Kiállítóhely (Rác u. 11. ) keddtől a megszokott nyitvatartással várja újra a látogatókat, természetesen továbbra is vigyázva egymásra, többek között néhány általános óvintézkedés betartásával. 2020. 06. 29.
András magyar király, VI. Lipót osztrák herceg és Lajos bajor herceg jelentkezett. A háború megindítására 1217-ben, már III. Honorius pápa idején került sor. Az egyházfő Szicíliában veszélyesen nagy hatalomra szert tevő II. Frigyes császárt megakadályozta a hadjáratban való részvételben. II András második házassága után, amelynek révén a konstantinápolyi latin császárral rokonságba került, a császári trón reményében balkáni politikáját is alárendelte dinasztikus szempontjainak. A trónt azonban apósa, Courtenay Péter foglalta el. A még III. Bélától örökölt keresztes hadjárat kötelezettségének teljesítésére, /II. András apja pápának tett ígéretét teljesítette a hadjárat vezetésével. Béla ugyanis megígérte a pápának, hogy részt vesz a keresztes háborúban, de halála miatt ennek nem tudott eleget tenni. Fiára hagyta ezen kötelesség teljesítését/ a pápa többszöri sürgetésére 1217-ben szánta el magát. Az eredeti tervek szerint Genovai gályákkal indultak volna útnak, de azok túl nagy árat kérnek a szállításért, ezért a sereg fele visszafordul.
- 2 andrás keresztes hadjárata 2
- A rejtély 3 évad
- Beton nyomó mintát keresek. Hol tudok ilyet beszerezni?
- Mérleg szerelmi kompatibilitása
- Székesfehérvár Városportál - II. András király keresztes hadjárata - Dr. Hóvári János előadása hétfőn
- ROWI 2000W LCD-s álló fűtőventilátor hősugárzó - Jelenlegi ára: 22 990 Ft
- 2 andrás keresztes hadjárata la
A magyar nevek tükrében feltehető a kérdés: az említett arab családok magyar keresztes vitézek leszármazottai lennének? Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől
Makó Jeruzsálemtől valóban messze van, de a szólás nem a két város távolságára utal. Állítólagosan a válasz a magyar történelem egy humoros történetében rejlik: A monda szerint Makó vitéz 1217-ben II. András király keresztes seregében kelt útra Szentföldre. A bérelt velencei hajón lassan peregtek a homokóra homokszemei, ezért Makó vitéz unaloműzés képpen a borkészletek radikális megcsapolásában látta az időgyorsítás kulcsát. Az öreg jól felöntött a garatra és mikoron egy város tűnt fel a horizonton, templomtornyán kereszttel, Makó térdre borult és heves imádkozásba kezdett, mivel Jeruzsálemet vélte Spalato városában felfedezni. - A bor valóban gyorsítja az időt, de ennyire azért nem. - Hatalmas derültséget okozott, és a szólás azóta is fennmaradt, halhatatlanná téve az iszákos vitézt és nevét...
Egy prózaibb elmélet szerint a Szentföldön általában a hajók Accre, másként Accoban kötöttek ki, és amikor megérkeztek a keresztes hadak, akkor azt hitték, hogy már Jeruzsálemben vannak, azért mondták, hogy messze van, mint Acco Jeruzsálemből.